álmából lassan ébred a természet,
szorgos kismadár szépíti a fészket.
tavaszt köszönt füttye, együtt örül veled,
a tojás héja végre halkan megreped.
múlnak a napok, a hetek, a hónapok,
hiába…
én még mindig szerelmes vagyok.

és jön a nyár, a rekkenő hőség,
szellő sem rezdül; amott tábortűz ég.
perzsel a láng, serceg a hús rajta,
csillag az égen, csak a tücsök kutatja.
múlnak a napok, a hetek, a hónapok,
hiába…
én még mindig szerelmes vagyok.

az elsárgult levél csendesen földet ér,
szikes a mező, ősszel a vadon is esőt kér.
nehéz gyümölcsfürt húzza az ágat,
érik a szőlő is, abból lesz új párlat.
múlnak a napok, a hetek, a hónapok,
hiába…
én még mindig szerelmes vagyok.

beköszöntött a hideg, fehér a lelke,
szél söpört végig, szelíd rendet teremtve.
szikrázó fénynyaláb a sötétben este,
a tél árnyékát a macska is megleste.
múlnak a napok, a hetek, a hónapok,
hiába…
én még mindig fülig szerelmes vagyok…