Workers of the world unite; you have nothing to lose but your chains.
Karl Marx

Búcsú Tuna Jenőtől

2010. október 5., 12 óra, Megyeri (újpesti) Temető

(Németh Gábor, a MEASZ III. kerületi elnöke)

Tisztelt Gyászoló Család!
Tisztelt Gyászolók!
Eljöttünk a Megyeri úti temetőbe, a befejezett életek kertjébe, hogy búcsút vegyünk az édesapától, nagyapától, a kedves rokontól, barátunktól, elvtársunktól, a kommunista Tuna Jenőtől.
Fájdalommal telt szívvel, megrendülten állunk itt a hamvait őrző urnánál; nehéz megértenünk, hogy többé nem találkozunk, nem látjuk számunkra oly kedves alakját, nem halljuk többé rendezvényeinken tényeken alapuló marxista véleménynyilvánítását, többé nem vitázik elvtársaival.
1912. december 24-én Újpesten született egy munkáscsalád negyedik gyermekeként. Gépkarbantartó édesapjának állandó munkája volt a BESZKÁRT újpesti villamostelepén. Talán már itt, a szülői háznál felnőve, a proli környezetben vált életelemévé a dolgozó ember iránti tisztelet, a kizsákmányolók iránti megvetés, az osztálytudatos szemlélet.
A család anyagi nehézségei ellenére sikerül leérettségiznie. A csehszlovákiai Brünnben elkezdi felsőfokú tanulmányait. Bekapcsolódik a forradalmi diákmozgalomba. Brünni kommunista tevékenysége miatt hazalátogatása után a csehszlovák nagykövetség nem engedélyezi a visszautazását. A továbbtanulás lehetősége így bezárul előtte.
A Mechanikai Szövőgyárban helyezkedik el mint festőmunkás. 1933-ban tagja lett a gyár KMP-sejtjének.
Ez a történés végérvényesen meghatározza Tuna Jenő további életét – szíve utolsó dobbanásáig. Egy év sem telik el, amikor politikai nézetei miatt rendőrségi felügyelet alá helyezik. Több újpesti és angyalföldi gyárban dolgozik textilmunkásként. Munkahelyein szervező munkát végzett a munkások követeléseinek teljesítéséért. Ezért mindenünnen elbocsájtják. Feketelistára kerül.
A nagyszerű képességekkel, akarattal és nem utolsósorban bátorsággal rendelkező Tuna Jenőre felfigyelnek az illegális kommunista párt vezetői, és egyre nagyobb feladatokkal bízzák meg.
Az Ellenzéki Textilmunkás című lap munkáslevelezésének megszervezője és terjesztésének első számú felelőse lett. Szervezője a ’30-as évek közepén zajló, a textilipart megrendítő jutagyári, magyar pamutipari, kendőgyári sztrájkoknak. Talán 15 éve Jenő bácsit arról kérdeztük, hogy munkásmozgalmi életútján mit tesz az első helyre. Ő azt mondta: „A Mechanikai Szövőgyárban a sztrájk megszervezése. A Széchenyi Könyvtárban ma is megtalálható a cikk, amelyet mozgósítási célból írtam.”
1935-től tagja a KMP Budapest Észak Kerületi Bizottságának. A textiles csoportok gyári pártsejtjeit fogta össze. Közöttük a kommunista mozgalom olyan személyiségei voltak, mint Rezi Károly, Dallos Ida, Lukács József. Itt kerül személyes kapcsolatba Rezi Károllyal. Együtt dolgoznak az újpesti nyomortanyák mozgósításán.
A KMP utasítására belép a szociáldemokrata pártba. Egy újpesti szocdem.-képviselő számára interpellációt készít, amit az Újpesti Városházán, képviselő-testületi ülésen felolvasnak. Rezi Károllyal nem kizárólagosan elvtársi, hanem baráti kapcsolatba kerül. Így különösen megrázó számára, hogy Rezi Károlyt a horthysta nyomozók félholtra verik, és a még élő embert kidobják az emeleti ablakon.
1938 májusában levelet kap az egyik belügyi hivataltól. A levél tartalma villámcsapással ér fel számára. Közölték vele: újabb rendelkezésig olyan külföldi állampolgár, aki rendőri felügyelet alatt áll, nem tartózkodhat az ország területén, ezért mint külföldi állampolgárt, kiutasítják.
A személyes és írásbeli tiltakozás, az a tény, hogy Újpesten született és itt élnek családtagjai, mit sem ért. Egy évet kapott a Magyarország elhagyására való felkészüléshez. Hontalan útlevelet szerez, és a Francia Kommunista Párt közreműködésével kínai beutazó vízumot kérvényez. Többször kér és kap 30 napos haladékot, hogy sikerüljön a Szovjetunión keresztül utazva ottmaradnia.
Sajnos ezt az annyira vágyott lehetőséget nem kapta meg. Egy hátizsákkal elindul Bulgáriába, majd Burgasz kikötőjéből egy lélekvesztőn kihajóznak Palesztina felé. 1939. augusztus 31-én hajnalban Haifától 25 kilométerre a nyílt tengeren kis motoros hajókba szálltak, és partot értek Palesztina földjén.
Ettől a naptól kezdődik Tuna Jenő elvtárs életének olyan szakasza, amely valószínűleg nem egyedi, de szerintem egy magyar kommunista példás életének párját ritkító szakaszának tekinthető.
A kiváló fizikai adottságokkal rendelkező elvtársunk kőtöréssel foglalkozik. Erről így ír könyvében: „Annyira szép szakma, hogy nem is tudom, miért nem maradtam kőtörő.”
A háborús konjunktúra tanult szakmájához vezeti. Tel Aviv városában Palesztina legnagyobb selyemszövödéjében dolgozik. Rövid időn belül megtalálja az utat az akkor még illegális Palesztin Kommunista Párthoz. Szervezi, hogy minél többen önként vonuljanak be katonának a fasizmus elleni harcra. 1942. június 22-én az Angol Királyi Hadsereg katonája lett. Életében elindult az, amire talán a legjobban vágyott, a fegyveres harc résztvevőjének lenni és legyőzni a fasizmust. Katonaként szervezője a kommunista sejtek létrehozásának; bajtársainak beszél a II. front fontosságáról. Kiképzése Egyiptomban fejeződik be. A továbbiakban vagy háborús övezetekben, vagy a háború közepén szolgál – annak győzelmes befejezéséig. Teherautót vezet. Főleg ágyúlőszert, dinamitot és más robbanóanyagot szállít Líbia, Szíria, Jordánia és Irak utánpótlási hadtápterületén. Az észak-afrikai hadjáratban hadtápútvonalak biztosításában és szállítókonvoj tagjaként vesz részt, kitéve a német és olasz légierő támadásainak.
1943. július elején elkezdődik harcjárműveik felkészítése a vízben haladáshoz. Egyértelművé válik számára, hogy közeledik a nagy nap: a partraszállás. Így európai hadszíntéren folytathatja a harcot a fasizmus ellen.
1943. szeptember 3-án köszönt rá az a nap, amelyre nap mint nap készült. Az Álmodozó című könyvében így ír erről: „Körös-körül bömbölni kezdtek a hajóágyúk. A tenger sok kilométeres körzetben lángokban állt. A német Luftwaffe folyamatosan bombázta sok száz hajónkat. A partról lőttek bennünket. Az ellenség pergőtüzében a parttól mintegy 50 méterre autóink a vízbe gázoltak és a lehető legnagyobb sebességgel értük el a partot és teljes sebességgel rohantunk tovább.” A nagy erejű német támadás miatt szétszóródtak. Másnap délután a sorok rendeződtek. Ekkor tudta meg, hogy Salerno alatt Pontecagnano nevű falu mellett vannak. Tuna Jenő, mivel önmagát nem dicsérő, szerény ember volt, a háborúban való hősies részvételéről nem sokat beszélt, és könyvében önmagát háttérbe téve keveset ír a háborús érdemeiről, a fasiszták elleni fegyveres harcáról.
Álljanak itt dokumentumokkal bizonyítottak. Annak a 8. angol hadseregnek volt katonája, amelynek II. világháborús tettei aranybetűkkel íródnak a történelemben. A salernói partraszállást az emberiség történetének egyik legnagyobb hadvezére Bernard Montgomery, akkor táborszernagy, később tábornagy vezette. Drága halottunk a II. világháború harcaiban bátorságáért és hőstetteiért megkapta az Afrika Csillaga, az Itália Csillaga, 1939–1945 Csillaga kitüntetéseket. Itt álljunk meg egy pillanatra; Tuna Jenő elvtársunknak olyan, ma is adható kitüntetést tűztek a zubbonyára, amelyet legénységi állományú katona ritkaság volt, ha megkapott. Elsősorban főtiszteket és tábornokokat tüntettek ki a VI. György Renddel. A VI. György Rend az Egyesült Királyság ma is adományozható kitüntetései között az ötödik helyen van.
A rendkívül jó képességű, kiváló katonát elöljárói hivatásos tiszti iskolára akarták küldeni. Tudta, ha vállalkozik erre, az egész eddigi életét, kommunista meggyőződését kellene megtagadnia. Ő természetesen meggyőződésén nem változtatott.
Leszerelése után újra a palesztinai selyemgyárban dolgozik, majd megkezdi hazatérésének előkészítését. Regényes körülmények között hajóval Olaszországba utazik, majd 1947. január 4-én Rómából Jugoszlávián át vonattal érkezik haza. Itthon megtudja, hogy családjának minden tagját meggyilkolták a fasiszták.
Nem sokkal később feleségül veszi régi ismerősét, Farkas Magdát, egykori újpesti partizánt. Házasságukból két gyermek és három unoka születik.
Azonnal részt vesz a párt munkájában, és végzettségének megfelelően textiltechnikusként kezd el dolgozni a Kispesti Textilgyárban. A versenyiroda vezetőjeként, a párt VB-tagjaként kezdi el új életét. 1949 áprilisában áthelyezik a Hungarotexhez – osztályvezető-helyettesnek. Itt különböző funkciókat és beosztásokat tölt be. Több cikluson keresztül párttitkár, majd államközi főosztályvezető. Négy évig Burmában és Pakisztánban kereskedelmi kirendeltségvezető.
A Magyar Népköztársaság elismerte munkáját. Kitüntették a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Érdemrend, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Magyar Partizán Emlékérem, háromszor a Külkereskedelem Kiváló Dolgozója és a Vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésekkel. Elmúlt 50 éves, amikor befejezi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és diplomát szerez. Három évtizeddel ezután tanulja a spanyol nyelvet, támaszkodva latin, angol, német, olasz és francia nyelvtudására.
1977-ben vonul nyugdíjba, ami számára nem a tétlenséget, hanem a pártmunka végzésének sokaságát jelenti.
Én 1985-ben Óbudán, az akkori Zamercev tér 1. szám alatt ismertem meg Tuna Jenőt. Elvtársunk a rá jellemző alapossággal, felkészülten, tényekkel alátámasztva szállt vitába az előadóval, aki később pénzügyminiszter lett. A szünetben odamentem hozzá, és beszélgettünk aktuális dolgokról. A rendszerváltozásnál, illetve az azt megelőző évben ismertem meg igazán a felkészült, ragyogóan érvelő, az aprómunkát is szívesen végző, a pártmunkáját mindenek felett a legfontosabbnak tartó Tuna Jenőt, aki egész életútjával, benne élete utolsó 20 évével példát adott arról, mit jelent a kommunista meggyőződés és példamutatás. Úgy gondolom, ide illik, őt mutatja be az „Álmodozó” életrajzi művének utolsó bekezdése. Tuna Jenő – harcostársaival együtt – a kommunista mozgalom apró sikereinek örül és szenved a munkásmozgalmat érő nem kevés kudarc miatt. Vallja: „Egy osztálytudatos munkáspártnak ott a helye a mai politikai közéletben.” Bátor bírálatával és érveléseivel folyamatosan igyekszik segíteni a Munkáspárt politikai irányvonalának a tudományos szocializmus elvei alapján való fejlődését. A Marx Károly Társaság alapító tagja és támogatója. A Dialektikában megjelentek írásai a háború előtti munkásmozgalmi tapasztalatairól. Tudományos igényű, színvonalas helyzetelemzéseit is közölte a „Dialektika”. Racionálisan és szívével is legjobban a Marx Károly Társasághoz kötődött. Magáénak vallotta a társaság marxista-kommunista törekvéseit.
Mielőtt felcsendülnek végakaratának megfelelően John Lennon békedalának dallamai, búcsúznak tőle közvetlen családtagjai, a rokonok, elvtársai, a számára oly fontos Marx Károly Társaság, a Munkáspárt 2006, Munkáspárt-beli elvtársai, a MEASZ, az MSZOSZ, az Orosz–Magyar Baráti Társaság, volt Hungarotex-beli munkatársai, tisztelői Baranyi Ferenc soraival:
Aki a harminchat fokot
láznak hitetni mindhalálig
képes magával – az halott
állapotában is parázslik,
annak a sír nem nyughelye,
csak színhely a szétáradásra,
rideg rögökbe fut vele
a szív elásott lángolása.
Barátom, győztél. Lelket ölt
példád a megfagyott anyagban.
Legyen neked könnyű a föld,
mely tőled forró, mint a katlan.
John Lennon: Give Peace a Chance  Halljuk, és lássuk Autóst, a nagypapát! 

Készült:
Utolsó módosítás:
Sütijóváhagyás:
2010. 10. 12.
2010. 11. 02.
2015. 08. 20.
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS level 2
© Tuna András, 2006–2015