Good advertising does not just circulate information. It penetrates the public mind with desires and belief.
Leo Burnett

A QR-kód

Az információközlés (viszonylag) új, rendkívül egyszerű és hasznos eszköze.

Kedves Látogató! Egy igen fura ábrával találkozom immár nap mint nap. Egy négyzet alakú pepita ákombákommal. Átfutott az agyamon, talán ez egy sakktábla, de ahhoz túlságosan elchessett… Nem hagyott nyugton. Körülnéztem a világban, és meglehetősen érdekes eredményre jutottam. Úgy döntöttem, megosztom Veled az ismereteket, hátha még nem barátkoztál vele, és az alábbiak alapján látsz benne fantáziát, esetleg megkönnyítheti az életed.

Mi a QR-kód?

A QR Code – Quick Response Code (gyors válasz kód) pontmátrix, amelynek pontjai információt hordoznak. Többnyire valamilyen címkére kerül, amit egy gép optikai úton leolvas, majd dekódol. Sokan kétdimenziós vonalkódnak hívják (sőt, például a BKV-nál egyszerűen csak vonalkód), ami fából vaskarika, hiszen a vonalkód egymás melletti vonalak halmaza (ezért egydimenziós). Használva a képszerkesztésben megismert fogalmat – a QR-kódot leginkább raszterkódnak, esetleg a műveletet kevésbé ismerők számára pontkódnak vagy talán (a matekban jártasabbak kedvéért) mátrixkódnak nevezném. Óriási előnye, hogy nagymértékben felgyorsítja a kommunikációt (innen az elnevezése).

Mit tartalmaz?

Ahogy a definíció alapján azonnal sejthető, a pontkód a vonalkód kiterjesztett változata. Alkalmazására képzeljük el a következő esetet: Az IKEA-ban szeretnénk listát kapni a Fjönster gardróbszekrény valamennyi műanyag részeleméről. Ma, amikor az áruház a termékeit még vonalkóddal azonosítja, a vonalkód-leolvasóval gépbe viszik a bútor kódját, és a gépen futó program a kód alapján lekéri az információt a központi szerver adatbázisából. Hogyan történne ez raszterkóddal? Minthogy a mátrixkód nem csak egy számsort, hanem komplett szövegeket is tartalmazhat, akár az is megeshet, hogy a gardróbszekrény pontkódja hordozza a kívánt információt. Ebben az esetben a művelet tehát: a raszterkód-leolvasóval gépbe viszik a címke tartalmát, és a gép egy listában azonnal felsorolja az összes alkatrészt. Elmaradhat a központi szerverrel való kommunikáció. Olyannyira, hogy a központi szerverre fel sem kell vinni ezeket az adatokat, ezért, ha változna a készlet, módosítani sem kell. A megoldás járulékos előnye, hogy az információ nemcsak az IKEA áruházlánc munkatársai számára, hanem bárki számára azonnal hozzáférhető.
Egyből felvetődik a kérdés, hogy e kiteljesedés révén mi a kapacitása egy raszterkódnak. Nos, a válasz jól hangzik: maximum 7089 szám vagy 4296 alfanumerikus karakter. Ez már mennyiség, nemde? (Csak emlékeztetőül: a hagyományos vonalkód legfeljebb 20 karaktert tartalmazhat!) Vajon mikor kerül sor a harmadik dimenziót is magában foglaló hologramos kockakódra? Hmm… ehhez fogható, a jövőbe tekintő kérdés már másnak is eszébe jutott…
Manapság raszterkódba ágyazható – egyebek mellett – URL (internetcím), e-mail, SMS, szöveg, telefonszám, kapcsolatadatok, hangüzenet, GPS-koordináták, kedvenc (bookmark), naptár–esemény, WIFI-bejelentkező.

Hogyan néz ki a QR-kód?

Ha az alábbi ábrára esik a tekinteted, rögtön beugrik, miről szól ez az oldal. A http://www.tuna.hu internetcím például ilyen:
Szabványos a szerkezete: különböző zónák alkotják; van például olyan, amelyik a verzió- és van, amelyik a formátuminformációt tartalmazza. Könnyen felfedezhető a három sarkában lévő pozicionáló, valamint a tájoló négyzet – ami, hogy jól felismerhető legyen, az alsó színezett ábrán piros színű, és kék az úgynevezett csendes zóna. Egyébként a raszterek színe a fehér mezőben tetszőlegesen választható, de a kód egészében általában azonos színű (leggyakrabban fekete). A felhasználástól függően különböző méretű lehet (ez éppen 120 × 120 pixel). A pozicionálók és a tájoló négyzet biztosítják a kép visszafejthetőségét még akkor is, ha elforgatva történik a szkennelés.
A fenti példa bizony blőd dolog egy hálóhelyen, itt is csak szemléltetés a célja. Mintha, miután felcsengetsz egy kaputelefonon, a kijelzőjén megjelenik a kód, amit be kell ütni, hogy felcsengethess. Ilyen persze, nem létezik. Weboldalra sem igazán ésszerű feltenni a saját szájtjának honlapjára mutató raszterkódot…

Mire való?

Azt hogy mi mindenre használható, hol mindenütt lehet elsütni, természetesen még nem lehet tudni. Ez a jövő zenéje. A funkcióját megszabja a kiválasztott tartalomtípus. Ebben a tekintetben kézenfekvő például a reklámértéke. Erre használják a legtöbben. Van azonban ezen túlmutató lehetőség. Sokan megtalálják azt a területet, ahol megkönnyíthetők, kiegészíthetők az eddig ismert technikák, eszközök. A raszterkód megjelenése kaput nyit abszolút új megoldások előtt. Ilyen például termékek, szolgáltatások vásárlása. És, ami nekem óriási meglepetést jelentett, a papíralapú kiadványok ezentúl megszólalhatnak (pótolva eddigi legfőbb hiányosságukat), meg hogy egy kiállítás tárgya mellett elhelyezett mátrxkód révén az alkotásról videó-, audió-, (tér)képes vagy írott információkat kaphatunk – eklatáns példájaként annak, ami igazán a mátrixkód küldetése, azaz az offline és az online közötti árok áthidalása, az egyirányú kommunikáció interaktívvá tétele. Jellemzője: bár léteznek kerülőutak, de zömmel okostelefonra és táblagépre épül. (A továbbiakban mindkettőt értem, amikor telefon kerül szóba.)
Hogy mi lehet a hordozója, hova lehet elhelyezni? Ennek csak a képzelet szab határt: az lehet kirakat, kerítés, naptár, agenda, repi ajándék, névjegy, plakát, táska, újság, faliújság, ajtó, kapu, autó, árucikk stb. stb., azaz papírra, műanyagra, porcelánra, fára, falra, üvegre, fémre, sőt, akár szövetre is lehet nyomatni vagy saját anyagából létrehozni. (Kihagytam volna valamit? Mintha hiányozna a tűz és a víz…) Íme néhány figyelemre méltó példa:

és egy pár szépség:
Semmi kétség, az emberi leleményesség határtalan.  

Hogyan készíthető a QR-kód?

A raszterkód készítése rém egyszerű. Az egyik felület az internet. Rengeteg webszájt kínálja a jobbnál jobb ingyenes űrlapját. Van olyan weboldal, amelyik csak URL-t kezel, de van olyan is, amelyiken öt- vagy akár tízféle tartalomtípus közül választhatsz. Az egyik ilyen például a QR Code Generator. Kitöltöd az egyik űrlapját, rákattintasz a Generate gombra, és már kész is. Megjelenik a pontkód, amit elmenthetsz vagy elküldhetsz egy ismerősödnek. Javasolom, bizalmas információt ne adj ki ezeken az oldalakon, mert tárolhatják, és publikussá tehetik a tartalmát. A fenti raszterkód például elérhető a http://qr.ai/q0o94 rövidített címen is. És itt egy SMS példaként, amit az ajánlott oldalon készítettem. A megbízható szkennelhetőség kedvéért a mérete 200 × 200 pixel, viszont kékek a raszterpontjai. Ha elsőként elmondod a tartalmát, Sport csoki a jutalmad! (Segítségül olvasd el a következő fejezetet.)
A telhetetlen emberek mindezzel nem elégedtek meg. A pontkódba akár képet is ágyazhatsz, sőt, olyat is, ami mozog! Jómagam a holland Animated QR Code Generatort használtam erre. Naná, hogy ez is ingyenes. Így néz ki az eredménye: A másik lehetőség az okostelefon. Ha azon szerencsések közé tartozol, akik szert tehettek ilyen telefonra (bevallom, én potom 1000 forintért vettem a témobilnál), nyert ügyed van! Ingyen letölthetsz és telepíthetsz a telefonodra mátrixkódot kezelő alkalmazást. Csak arra ügyelj, hogy a program kompatibilis legyen a mobilodra telepített operációs rendszerrel. Természetesen mindegyikre van ingyen letölthető program, bármilyen is az: Android, bada, Blackberry OS, iOS, Symbian stb. Jómagam, az általam igen nagyra becsült Google miatt a QR Droid mellett döntöttem. Mert hát, ezt is a Google ajánlja hosszú, ezret is meghaladó listájában.

Ha több szálon is kötődsz a Google-hoz, például, ha Gmail a leveleződ, és azt a telefonodon is kezeled, még arról is értesít a weboldalon, hogy a program illeszkedik-e a készülékedhez: (Tényleg a T-Mobile-nál vettem a Samsung GT-S5570 típusú mobilt.) Az alkalmazást elindítva minden valószínűség szerint találsz olyan opciót, amivel raszterkódot generálhatsz (keresd a Create parancsot)… Ezt azért, érdemes letöltés előtt ellenőrizni.
Mondhatnám, hogy volna még egy mód: telepíthetsz a számítógépre olyan programot, amely képes raszterkódot generálni, bár véleményem szerint nem feltétlenül kell megvenni egy tehenet, ha csak egy pohár tejet akarsz inni. Ha kizárólag mátrixkódkészítés a célod, bőségesen elegendő az előző két módszer egyike.

Hogyan olvasható?

Kell hozzá egy szkenner, amivel beolvasható az ábra, és egy szoftver, ami dekódolja. Igen kézre eső eszköz erre az okostelefon. Minthogy fényképezni eleve lehet vele, csak le kell tölteni és telepíteni kell rá a megfelelő, ingyenes programot, mint amilyen az előző fejezetben szerepel – ha éppen nincs a mobilodban gyárilag.
Ha egyszer már fut a program a telefonodon, nem kell egyebet tenned, mint kiválasztani a Scan parancsot és a mátrixkód fölé közelíteni a mobilodat – mintha csak fotóznál. Exponálni sem kell, a készülék mindent elvégez (ha kell, még arra is figyelmeztet, ha túl közel tetted az ábrához, vagy túlságosan eltávolítottad tőle), pittyeg egyet, ha kész van, és dekódolja a raszterkód tartalmát. Miután a visszafejtett információ bekerült a történetlistába, eldöntheted, hogyan folytatódjon. Törölheted, a képet megoszthatod ismerőseiddel, vagy akár szerkesztheted is a szöveget. Ezentúl, ha az információ például egy URL volt, már nem kell többé bepötyögnöd, elég, ha csak megérinted a kijelzőn a megfelelő listaelemet – azonnal betöltődik a megadott weboldal (ha a távrecsegődhöz internet-előfizetés is tartozik).
Egy másik eszköz maga a számítógép, csak a dekódoló szoftveren kívül egy webkamera kell hozzá. Ez nem feltétlenül helyettesíti, adott esetben ki is egészítheti a mobiltelefont. Például előfordulhat, hogy a visszafejtett URL egy videóhoz irányít, ami – a telefon kicsi kijelzője miatt – a számítógépen élvezhetőbb. E megoldás hátránya, hogy a működtetéséhez többnyire valamilyen kiegészítő szoftvert is le kell tölteni. Talán ez az alkalmazás minden kiegészítő nélkül is működik (nem esküszöm meg; nem próbáltam ki).
A harmadik lehetőség lehet az online dekódoló használata. Ehhez fel kell tölteni (vagy csak az oldalra kell húzni) a raszterkódot. Az alkalmazás visszafejti, majd az oldalon megjeleníti a mátrixkód tartalmát. Persze, ebből sem csak ez az egy van, a tengernyi közül itt egy másik is.

QR Voice, a hangos QR-kód

Ez a raszterkód speciális alkalmazásainak egyike. Tárgya fantasztikus: a visszajátszható hangüzenet.
Külön fejezetet szenteltem a QR-hang körbejárására, mert ez idő tájt a "QR Voice" site:.hu keresőkifejezésre – az esetleges hirdetéseket leszámítva – mindössze 8 találatot ad a Google. (A kifejezéssel azt írjuk elő, hogy valamennyi talált oldalon a qr és a voice egymás mellett, ilyen sorrendben jöjjenek, és a weblapot magában foglaló szájt legfelső szintű domainje .hu legyen.) A találatok közül három azonos, meglepő módon törölt oldalra mutat – és már csak a Google tárolt anyagai között található meg egy darabig; kettő angol nyelvű; egy pedig egy 30 másodperces videó. (Akár a mondókában: „Ez elment vadászni, ez meglőtte…”) A maradék, az egyetlen használható találat a HVG, éppen egy évvel ezelőtt megjelent tudósítása, amely arról árulkodik, hogy a szerzője csak a sötétben tapogatózott, és bizony – megtévesztve olvasóközönségét –, bakot lőtt. Talán nem próbálta ki mindazt, amit leírt. Ezek miatt elmondom, hogy mire számíts. Jobb, ha nem ér meglepetés.
Ellátogatva a QR Voice oldalra, egy egyszerű űrlapot találsz. Fölül látható a szövegrovat, amibe az üzenet tartalma kell kerüljön (a leütések száma nem haladhatja meg a 100-at). Ez kétféleképpen történhet: vagy magad írod be a rovatba, vagy a mikrofon ikonra kattintás után rámondod. Utóbbi esetben a program maga tölti ki a rovatot, tehát a hangot betűkre váltja! (Bármelyiket is választod, érdemes a rovat alatti nyelvet magyarra állítani, hogy a webalkalmazás helyesen kezelje a szövegedet.) Miután az üzenet a rovatba került, a tőle jobbra eső kis raszterkód-gombra kattintva megtörténik a varázslat: az alkalmazás létrehozza a kódot. A kép méretét tetszés szerint beállíthatod a csúszka segítségével. A mátrixkódot elmentheted vagy beszkennelheted, illetve lemásolhatod a kód felett megjelenő internetcímet. (Tipp: Hogy megkönnyítsd a dolgod, a felhasználói felület nyelvét állítsd magyarra. Ezt nem is olyan régóta már megteheted az oldal alján. A nyelvi beállításaid egy későbbi látogatásra megmaradnak.) Ezután jöhet az üzenet visszahallgatása. Ha Apple-kütyüd van, könnyű a helyzeted. A kódot a megszokott módon beszkennelve, a készüléked zokszó nélkül, készségesen visszajátssza az üzenetet, mert a QuickTime mindent elvégez. Más a helyzet, ha a telefonon például Android operációs rendszer fut, és a kódolvasó nincs rajta gyárilag összehangolva az mp3-lejátszóval. Ilyenkor a mobil egy-két másodpercre némán lemerevedik (amíg „lejátssza” az üzenetet), majd úgy folytatja a műveleteket, mintha minden a lehető legnagyobb rendben történt volna. Ezt tapasztaltam én is, ezért segítséget kértem a QR-hang üzemeltetőjétől. Azt mondta: „Jóllehet sokan panaszkodnak, de ő már hallott olyan felhasználóról, akinek működött Androidon is. Kizárólag a mobil konfigurációján múlik.” Egyébként az útmutatása szerint a következő egyszerű módon hallgatható vissza a hangüzenet. Lemásolod a generált raszterkód feletti, esetemben a http://my.qrvoice.net/XsTu0f címet, és letöltöd egy üres böngészőoldalra. Azon is megjelenik a létrehozott pontkód:
Az URL beíró sora azonban átirányítás révén új tartalmat kap: nekem http://chart.apis.google.com/chart?cht=qr&choe=UTF-8&chs=200x200&chl=http://my.qrvoice.net/XsTu0d A cím – itt pirossal kiemelt – végét egy új, üres böngészőoldalon használva visszahallgatható az üzenet. Letöltöttem a furfangos módon létrehozott mp3-as állományt, ezért máris meghallgatható a két másodperces üzenet: Voilà!

Mióta létezik a QR-kód?

Itt a magyarázat az oldal tetején, az alcímben lévő, zárójeles „viszonylag” szóra. A raszterkódot ugyanis a japán Denso Wave-nél (a Toyota egyik leányvállalatánál) vontatójárművek gyártásához találták ki 1994-ben, tehát jövőre lesz éppen 20 éve!
Hazánkba bizony, meglehetős késéssel érkezett meg. Például 2011 októberének közepén jelentette be az egyik pincészet, hogy „Magyarországon az elsők között kezdte el borcímkéken használni információközlés céljára az egyre elterjedtebb QR-kódokat.” Külön dicséret illeti, hogy ilyen „hamar” felismerte a kor vívmányát, tudniillik a tékonszern két, a pályán legilletékesebbnek tekinthető vállalatának – a téhómnak és a témobilnak – csupán a 2011. novemberi számláján szerepel első ízben (csendesen, minden hírverést nélkülözve). Mondjuk, a hangzatos nevű napi Közlöny erről szóló beszámolóját mindössze két és fél hónapja tette közzé.
A definícióban említett BKV-közlemény kapcsán tartott sajtótájékoztatóra reagáló első indexes cikk dátuma 2010. december 10-e. Ebből, illetve az arra történt visszautalásból kiderül, hogy a BKV élen járt kicsi hazánkban: az informatikai szolgáltatások nyújtására kiírt pályázata ügyében (aminek része volt a raszterkód bevezetése is) már 2008 végén döntést hozott.
Vannak, akik már egy éve jósolták a QR-kód hanyatlását. Fogalmam sincs, mire alapozzák. Szerintem elhamarkodott fanyalgás. Emlékszel, hány éve kezdtek riogatni azzal, hogy közel az internet vége?
Kedves Látogató! Nem törekedtem a teljességre. Azt írtam le, amit igazán érdekesnek tartottam a QR-kód megismeréséhez. Ezen túlmenően temérdek sok tudnivalót találsz az interneten. Örömmel venném, ha az itt leírtakról vagy általában a raszterkódról elmondanád a véleményed. A kérdésedre is szívesen válaszolok, ha tudok…
Készült:
Utolsó módosítás:
Sütijóváhagyás:
2013. 01. 10.
2013. 01. 26.
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS level 3
© Tuna András, 2006–